Az új bécsi iskola képviselője Alban Berg – miként azt már említettük – hegedűversenyét “Egy angyal emlékének” , azaz Manon Gropiusnak – ajánlotta. A kéttételes, tizenkétfokú technikával komponált versenymű második tételében egy Bach-korál dallama is felhangzik. A mű a zeneszerző hattyúdalává vált, mert megírása után néhány hónappal 1935 decemberében ő is meghalt.
A koncert utolsó műsorszáma, az I. szimfónia tervével első ízben 1854-ben foglalkozott Brahms. Ebben az időben tört ki hőn szeretett és nagyra becsült barátján, Schumannon az elmebaj, s a tragikus esemény megrázó hatása a készülő szimfónia első tételének drámai hangjában is megnyilatkozott. Ebből a műből mégsem szimfónia lett: végső formájában zongoraversenyként dolgozta fel a zeneszerző (d-moll koncert!). A szimfóniaírást ezután egyéb alkotások hosszabb időre háttérbe szorították, és csak két évtized elmúltával fejezte be Brahms I. szimfóniáját (1876). Akkor már a Haydn-variációk nagysikerű szerzőjének mondhatta magát.
Az est szólistája Kokas Katalin nemzetközi összehasonlításban is a legjelentősebb fiatal hegedűművészek közé tartozik. Tanulmányait Budapesten és Torontóban végezte. 2004 óta a Zeneakadémia tanára, illetve tagja a férjével együtt alapított Kelemen vonósnégyesnek. 2011 őszétől egy XVII. századi Stradivari hangszeren játszik, mely Zelnik István műgyűjtő jóvoltából került hozzá ötéves használatra.
Hamar Zsolt karmesteri tanulmányai befejeztével számos nemzetközi versenyen szerzett előkelő helyezéseket. A Nemzeti Filharmonikusoknál Kocsis Zoltán mellett állandó karmesterként dolgozott, majd 2005-2009 között a Pannon Filharmonikusok zeneigazgatója volt. Időközben kibontakozott opera-dirigensi pályája is. Jelenleg a nagy nemzetközi tekintélynek örvendő Zürichi Operaházhoz köti szerződés.
Műsor:
Mendelssohn: Die Heimkehr aus der Fremde, Op.89
A. Berg: Hegedűverseny
J. Brahms I. c-moll szimfónia, op. 68.
